Vörösmarty Emlékház
Kápolnásnyék
A második nemzeti himnusz, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály a Velencei-tó mellett, Kápolnásnyéken ( akkori nevén: Nyék) született. A család egykori lakóhelyén, a Nádasdy grófi család egykori gazdatiszti házában berendezett Emlékház az ország legjelentősebb Vörösmarty emlékhelye. Ebben a házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alakja, ám a kis Vörösmarty nem e falak között látta meg a napvilágot, esztendős is elmúlt, amikor a család ebbe a házba költözött, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek. A nyéki ház 19. század derekán meglévő formáját egy 1847-es köteten szereplő metszetről ismerjük. Ezen egy téglányi alaprajzú, délnyugat felé boltíves tornáccal és igényesen keretezett ablakokkal tekintő kúriát láthatunk, amelyet nád fedett. Ebben az állapotában vette meg a házat és hozzá 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől fele-fele részben Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma. Ott Károlynak nem voltak gyerekei, így került az ingatlan felesége unokahúga, Kresz Gézáné tulajdonába. A család nyaralóként használta ezután az épületet, ahol maga Kresz Géza, az Önkéntes Budapesti Mentők valamint a Pesti Korcsolyázó Egylet alapítója is gyakori vendég volt. A környék nemesi családjai jöttek itt össze kártyázni, színházi előadásokra – izgalmas kulturális élet folyt tehát a mai Emlékház épületében. Az új tulajdonosok azonban sosem feledkeztek meg arról az örökségről, melyet a falakban, miliőben, emlékekben a kúria magában hordozott. Éppen ezért először Vörösmarty-emlékszobát hoztak létre, majd 1900 december elsején, Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulóján nagy országos ünnepséget rendeztek itt. Kápolnásnyéken egy harmadik ház is otthont adott Vörösmartynak. A szabadságharc bukása után a köznemesek által fenntartott épületben – a későbbi szegényházban (Kazay-féle ház) – talált otthonra feleségével és gyermekeivel. Ma már sem ez, sem a szülőház nem áll.
MEGÚJULÓ VÖRÖSMARTY EMLÉKHÁZ
Régi nagy adósságot teljesítenek most azzal, hogy az Irodalmi Emlékház Program keretében a kápolnásnyéki emlékházat felújítják. Az egész terület műemlék és védett, beleértve a gesztenyesort is. Térköves személygépkocsi- és buszparkolók, buszöblök, felújított kúria, rendezett park, kanyargós, korzózásra invitáló sétánnyal várja a látogatókat az újjászületett Emlékmúzeum. A kiállított anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. Lesz itt emléktárgybolt, múzeumpedagógiai foglalkoztató szoba, korabeli konyha (ahol Vörösmarty édesanyja is ténykedhetett) és Kresz-emlékszoba is. A teljes területet bekerítették, a hátsó park szintén megújult: liget, sétány, természetes tó és egy szabadtéri színpad, 250 férőhelyes nézőtérrel. A Csajághy Laura színpadon a nagyközönség először a Csongor és Tündét láthatja majd – épp úgy, ahogy egykor, a nemesi családok nyaralásai idején.
VÖRÖSMARTY MIHÁLY
Vörösmarty Mihály (Nyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, műfordító, ügyvéd, a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) és a Kisfaludy Társaság alapítótagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. A Szózat költője. Szegény kisnemesi családba született egy Velencei-tó környéki faluban, a mai Kápolnásnyéken. Költői pályájának kezdetén a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük. 1825 folyamán születik meg hőskölteménye a Zalán futása, hősi eposzának célja a nemesség mozgósítása. Fokozatosan ébred rá, hogy nem elegendő a múlt dicsőségének felidézése. Költészetét bámulatos tisztánlátással a múltból a jelen felé fordítja. A 30-as évek feszült társadalmi légkörében cselekvő kedve megnövekszik, szenvedéllyel veti magát az Akadémia munkájába, ahol sokoldalú munkát végez: részt vesz a magyar helyesírás szabályainak kidolgozásában, értelmező szótárt állít össze valamint magyar-Német szótárt szerkeszt. A költőfejedelem hittel vallja: "legszentebb vallás a haza, s az emberiség". Cselekvő hazaszeretetét a szabadságharc bukása veti vissza. Együtt nőtt föl egy jobb kor reményével: őrlángja volt a nagy küzdelemnek, amely fejlődésbe lendítette, újjá szülte a magyart, és mindezt elveszni látta. Költői hangja is nehezen tér már vissza, a Vén cigány zárja költeményeinek sorát. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára: az életét nemzetének áldozó költő halála is a nemzeti érzelem megnyilvánulására adott felemelő alkalmat.
A SZÓZAT
A hazafias eszmék egyik legszebb költeménye, óda, amelyet 1836-ban írt Vörösmarty. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot. A szózat a nemzethez intézett felhívás: légy hű a hazádhoz! A felhívás rövid és kemény parancs: áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell! A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes. Az apák tettei és vére, amelyet ennek a földnek a megszerzéséért és megtartásáért ontottak ki (ez a föld, melyen apáid vére folyt; elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt). Ha erről megfeledkezünk, akkor őseink hiába éltek és haltak meg (az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért). Történelmünk nagyjait idézi fel, akik dicsőséget hoztak a magyar népnek (Árpád, Hunyadi). Jövőképből kettőt is felvillant Vörösmarty. Az egyik akkor következik be, ha mindenki megteszi, amit a haza követel tőle. Ekkor egy boldog, szép országban élhetnek az emberek. 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre, amelyet Egressy Béni nyert meg. Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.
Vörösmarty Emlékév
220 éve született Vörösmarty Mihály Kápolnásnyéken. Tiszteletére a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola irányításával emlékévet szervezünk, amelynek keretében felavatjuk a megújult Vörösmarty Emlékházat, illetve a kúria mögött elkészülő Csajághy Laura Színpadot, ahol az első premier Vörösmarty Csongor és Tündéje lesz. E napon Csajághy Laura szobrát, Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását is leleplezzük.
Irodalmi konferenciát szervezünk Vörösmarty életművéről szakértő előadók bevonásával.
Kiemelt célkitűzésünk, hogy minél több diák jusson el a megújult Emlékházba, és múzeumpedagógiai foglalkozások keretében mélyítse ismereteit a költőről és szellemi örökségéről.
Ezt a szándékot erősíti az országos rajzpályázat és szavalóverseny is, amelyet meghirdettünk illetve meghirdetni tervezünk.
Vörösmarty egykori – ugyancsak újjászületett – boros pincéjénél, Velencén teljes alakos szobrot állítunk a költő születésnapján.
Emlékérméket is kibocsátunk tiszteletére Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas képzőművész tervei alapján.
Mindezeket kiegészíti Bányai Balázs történész kötete az Emlékház és a benne élők történetéről, amelyet kiadni tervezünk.
Kiemelt küldetésünk, hogy a térség híres szülöttének kulturális hagyatékát ápoljuk, kezdeményezéseinkkel, rendezvényeinkkel megőrizzük, és bemutassuk életének a Velencei-tó térséghez kötődő helyszíneit és munkásságát.
Rodics Eszter
elnök
Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola
A Magyar Költészet Napja
A Vörösmarty-emlékév online évzáró rendezvénye népszerű művészek és a Vörösmarty-versünnep fiatal tehetségeinek részvételével.
2020-ban volt 220 éve, hogy megszületett Vörösmarty Mihály, hazánk második nemezti himnuszának, a Szózatnak költője. Neve szorosan összekapcsolódik Kápolnásnyék és a Velencei-tó térségével, hiszen itt született és élete végén újra visszatért szeretett vidékére. Tiszteletére 2020-ban Vörösmarty-emlékévet szervezett a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola, amelynek keretében számos esemény és kezdeményezés valósult meg.
"Mi dolgunk a világon?"
Versösszeállítás a 220 éve született Vörösmarty Mihály tiszteletére
Előadják: Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek
Elhangzik:
Vörösmarty Mihály: A Guttenberg albumba, Az emberek, A hontalan, Magyarország címere, Setét eszmék borítják…, Jóslat, Gondolatok a könyvtárban, A merengőhöz, Magyar költők, Hazafiak, A vén cigány, Előszó című költeménye ,valamint részletek a Csongor és Tündéből, a Zalán futásából és a Czillei és a Hunyadiak című történelmi színműből
Szerkesztette: Rózsássy Barbara és Lázár Balázs
Zene, zenei szerkesztés: Csörsz Rumen István
VÖRÖSMARTY-VERSÜNNEP ONLINE
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a kápolnásnyéki Vörösmarty
Emlékházzal együttműködésben Vörösmarty Mihály születésének 220. évfordulója
alkalmából emlékévet szervez, amelynek keretében a Magyar Versmondók
Egyesülete szakmai támogatásával Vörösmarty-versünnepet hirdet.
A Versünnepen KÖZKÍVÁNATRA az ország MINDEN iskolájának tanulói részt vehetnek az alábbi feltételekkel:
2020. december 15-ig egy szabadon választott Vörösmarty verset videón vagy
telefonon rögzítve kell beküldeni az info@vorosmartyemlekhaz.hu e-mail címre.
A beküldő tüntesse fel nevét, korát, iskoláját és lakcímét. Az iskolák összegyűjtve
is elküldhetik nevező versmondóik anyagait, de egyénileg is lehet nevezni.
A zsűri 2 kategóriában hirdet eredményt: 6-12 és 13-18 éves korig.
Mindkét kategóriából 5-5 versmondó jut a Versünnep döntőjébe.
A Versünnep napján egy kötelező és a szabadon választott (korábban beküldött)
verset szavalják el a résztvevők, ezek alapján hirdet végeredményt a zsűri.
Kategóriánkként az első három helyezett díjazásban,
és minden döntőbe jutott versmondó ajándékban részesül.
A nevező iskolákat is elismerésben részesítik a szervezők.
A vírushelyzetre tekintettel a Versünnepet kizárólag online térben bonyolítjuk!
A Vörösmarty-versünnep kötelező versei korosztályonként:
6-12 éves kategória: Hymnus
13-18 éves kategória: A vén cigány
Vörösmarty-versünnep zsűri tagok:
 |
 |
 |
 |
| L. Simon László író, országgyűlési képviselő |
Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság elnöke |
Kelemen István színművész, a Csajághy Laura Színpad igazgatója |
Bakonyi István irodalomtörténész, író |
 |
 |
||
| Rodics Eszter a Halász-kastély igazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke |
Lutter Imre a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke - előadóművész, újságíró |
További információ: www.vorosmartyemlekhaz.hu
A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN HIRDETETT DÖNTŐSÖKET A ZSŰRI A VÖRÖSMARTY-VERSÜNNEPEN
Lezajlott a Vörösmarty-versünnep elődöntője, amelyet a vírushelyzet miatt csak a zsűri jelenlétében bonyolítottak tegnap a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A döntnököknek nem volt könnyű dolga: több száz versmondó küldte be pályázatát, amelyek közül két korcsoportban határoztak a továbbjutókról. A szervező Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke, Rodics Eszter kiemelte, nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a vírushelyzet ellenére számos iskolát és fiatalt sikerült elérni üzenetükkel. Külön hangsúlyozta, hogy a zsűri örömmel nyugtázta: nem csak az irodalomból kötelező versek jelentek meg a pályázatokban, hanem Vörösmarty kevésbé ismert költeményei is.
A Versünnep pályázatára több száz pályázat érkezett az ország minden pontjáról, sőt a határon túlról is. A hat tagú zsűri január 21-én ült össze, hogy értékelje a közel nyolc órányi anyagot. Az egész napos munka során szívmelengető élmény volt a számtalan ifjú tehetséget hallgatni, és nagyon nehéz dönteni. A felhívásban eredetileg korcsoportonként 5-5 továbbjutót hirdettek, de a zsűri végül úgy döntött: bővíti a továbbjutók számát, mivel kimagasló számban jelentkeztek tehetséges szavalók. Elbűvölő személyiségükkel és bájos versmondásukkal többen is elvarázsolták a zsűri tagjait, így született döntés a Csongor és Tünde különdíjak megalapításáról és adományozásáról is.
A zsűri értékelésében külön kiemelte, hogy több iskolából is érkeztek közös, osztálymunkában megvalósult versmondások, amelyek közül egyet különdíjjal is jutalmazott, megköszönve a pedagógusok lelkes felkészítő és szervező munkáját is. Örömmel fogadták a szervezők és a zsűri is, hogy számos, Vörösmarty Mihály nevét viselő iskola diákja is jelentkezett, és döntőbe is jutott. Külön oklevéllel díjazza a zsűri azokat az iskolákat is, ahonnan a legtöbb jelentkezés érkezett. A zsűri döntése alapján a 6-12 éves korcsoportból hat, a13-18 éves korcsoportból pedig tíz versmondó indulhat a dobogós helyezésért. A döntőre 2021. február 26-án 11 órától kerül sor, a vírushelyzet miatt változatlanul online térben szervezve.
A VÖRÖSMARTY-VERSÜNNEP ZSŰRIJE KIHIRDETTE A NYERTESEKET
Az alábbi linket megtekinthető a Vörösmarty Versünnep döntőjéről készült összefoglaló:
https://www.youtube.com/watch?v=VktexVAeiwk
Március 5-én lezajlott a Vörösmarty-versünnep döntője. A Vörösmarty-emlékév kiemelet kezdeményezése volt a szavalóverseny, amelyre nagy számban, még az országhatárokon túlról is jelentkeztek a lelkes versmondók. A döntőnek a kápolnásnyéki Halász-kastély adott otthon, ahol a hattagú zsűri értékelte a továbbra is online térben, élő kapcsolásban elhangzott szavalatokat, és nehezen bár, de eredményt is hirdetett.
A döntő résztvevőit L. Simon László országgyűlési képviselő, a zsűri elnöke köszöntötte. A különleges eseményen kitüntető oklevelet vehetett át a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Valkai Lénárd, ebből az intézményből nevezett ugyanis a legtöbb diák a versenyre. A döntő alkalmával adták át a zsűri által alapított és odaítélt Csongor- és Tünde-díjakat Kopcsa Biankának és Faller Marcellnek az elődöntőre beküldött elbűvölő versmondásukért.
A döntő során két alkalommal mutathatták meg tehetségüket az ifjú versmondók: először a kötelező (Hymnus és A vén cigány), majd a szabadon választott Vörösmarty költeményt kellett elmondaniuk. Technikai szempontból is tökéletesen sikerült a lebonyolítás. A zsűrinek ismét nagyon nehéz feladata volt: a fiatalok nagyon komolyan vették a felkészülést, megható és felemelő pillanatokat élhetett át a hallgatóság. A járványhelyzet ellenére a fiatalok mindent megtettek annak érdekében, hogy előadásuk minden szempontból kitűnő legyen. A szervezők éppen ezért a döntő szerkesztett felvételét nyilvánossá teszik a Vörösmarty-emlékév médiafelületein, ahogy a döntő eredményét is.
A zsűri döntése alapján a következő végeredmény született:
A zsűri tagjai:
L.Simon László
író, országgyűlési képviselő
Bakonyi István
irodalomtörténész, író
Bobory Zoltán
költő, a Vörösmarty Társaság elnöke
Kelemen István
színművész, a Csajághy Laura Színpad igazgatója
Lutter Imre
a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke - előadóművész, újságíró
Rodics Eszter
a Halász-kastély igazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke
ORSZÁGOS RAJZPÁLYÁZAT: VÖRÖSMARTY 220
A Vörösmarty Emlékház a Vörösmarty-emlékév keretében országos rajzpályázatot hirdetett „Vörösmarty 220” címmel.
A pályázat témája: 220 éve született Vörösmarty Mihály, a Szózat költője. Tiszteletére 2020 Vörösmarty-emlékév, amelynek keretében felavatják a teljesen megújult Vörösmarty Emlékházat születésének helyén, Kápolnásnyéken. Az országos rajzpályázatra elkészülő pályaművek ábrázolhatták magát a költőt, bármely Vörösmarty mű témavilágának feldolgozását, vagy az Emlékházat, de kérés volt, hogy fejezzék ki, hogy az alkotó mit lát benne értékesnek, különlegesnek és megmutatásra méltónak.
A pályázaton két korosztály fiataljai vehettek részt, 11-14 éves, illetve 15-18 éves kategóriában. Bármilyen rajz vagy festési technikával készült alkotással lehetett pályázni, az elkészült pályaműveken megjelent maga a költő, valamint több művének szereplői is.
A rangos zsűri külön értékelte a két korosztály által készített pályaműveket, az első három helyezés mellett különdíjakat is kiosztott. Az eredményhirdetés – a járványhelyzetre való tekintettel – online formában valósult meg Vörösmarty Mihály születésnapján, december 1-jén.
11-14 éves korosztályban a 11 éves debreceni Rózsás Mercédesz nyerte el az első helyezést „Csongor és Tünde” című alkotásával. A második helyezett a szintén debreceni és 11 éves Balogh Gréta lett, a harmadik helyen pedig a 12 éves pilisvörösvári Szatai Lilla Kiara végzett. A zsűri különdíjat szavazott meg a várpalotai 8 éves Pass Rebekának és a pettendi 12 éves Balogh Jankának. A 15-18 éves korosztály első helyezettje a 16 éves érdi Nyirfa Noémi lett a „Remete sírja” című munkájával. A második helyen a 15 éves kisvárdai Legény Máté, míg a harmadik helyen a 17 éves kónyi Termeczky Kata végzett. A kategória különdíját a 18 éves miskolci Csorba Viktória és a szintén 18 éves beledi Dobos Dorina nyerte.
A 11-14 éves korosztály alkotásai itt tekinthetőek meg
A 15-18 éves korosztály alkotásai itt tekinthetőek meg
Az online eredményhirdetés felvétele a Vörösmarty-emlékév Facebook oldalán nézhető meg.
A 15-18 éves korosztály díjazott alkotásai
Első helyezett:
Nyirfa Noémi (16 éves)
Második helyezett:
Legény Máté (15 éves)
Harmadik helyezett:
Termeczky Kata (17 éves)
Különdíj:
Csorba Viktória (18 éves)
Dobos Dorina (18 éves)
Nyitva:
Hétfő: Zárva
Kedd: Zárva
Szerda: Zárva
Csütörtök. 10-18
Péntek: 10-18
Szombat: 10-18
Vasárnap. 10-18
Amennyiben nyitvatartási időn kívül szeretnének ellátogatni hozzánk, kérjük a következő e-mail címen, előzetesen jelentkezzenek be: info@vorosmartyemlekhaz.hu
Nyitvatartási időn kívül nem érvényesíthetőek a kedvezmények, mindenki számára egységesen 1500 Forintos belépőjeggyel látogatható az Emlékház.
2023.06.01-től érvényes belépőjegy áraink:
Felnőtt: 1500 Ft
Diák/nyugdíjas: 750 Ft
Múzeumpedagógia: 2400 Ft/fő
Tárlatvezetés/csoport: 3000 Ft
Esküvői fotózás: 25.000 Ft/alkalom
Csoportkedvezmény: 30 főtől – 20%
50%-os kedvezmény:
- 6. életévének betöltésétől-26. életévének betöltéséig
- 62 év feletti személy
- Legalább két 18 év alatti személyt kísér és annak közeli hozzátartozója (max. 2 fő)
- Társadalombiztosítótól öregségi teljes nyugellátásban részesül
Díjtalanul látogathatják az emlékházat az EGT alábbi állampolgárai:
- 6 év alatti gyermek
- aki a 70. életévét betöltötte
- fogyatékos személy és 1 kísérője
- Minisztérium által kiadott szakmai belépővel rendelkező személy,
- aki legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja,
- köznevelésben dolgozó pedagógus, szakképzésben dolgozó oktató
- minden hónap utolsó vasárnapján a 26 év alatti fiatalok és akik 18 év alatti gyermeket kísérnek ( max.2 fő)
A nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., és október 23.) állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók.
Áraink forintban értendők és az ÁFÁ-t tartalmazzák.
Az Emlékház megújulását szolgáló beruházás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
